AÁBCCSDE
ÉFGGYHIÍ
JKLLYMNNY
OÓÖŐPQR
SSZTTYUÚÜ
ŰVWXYZZS
Mindet mutat

Tudástár

Ha bizonytalan vagy tudásodban mi segítünk. Folyamatosan bővítjük tudástárunkat, hogy profi madarász és természetvédő legyél.

Area: elterjedési területe, az a terület, amelyen a faj egyedei jelenleg élnek, előfordulnak, szaporodnak
Átmeneti erdők: Az emberi beavatkozás hatására fafajösszetételében, szerkezetében erősen átalakított vagy átalakult, csak kisebb részben az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajaiból álló, a természetes szerkezet elemeinek nagy részét nélkülöző, mag vagy sarj eredetű erdők, amelyekben az idegenhonos és az erdészeti tájidegen fafajok elegyaránya 50–70 % közötti, továbbá minden olyan erdő, ahol az intenzíven terjedő fafajok elegyaránya 20–50 % között van.
Bennszülött faj: olyan növény- vagy állatfaj, amely jelenlegi elterjedési területén alakult ki és csak ott él
Betelepített vagy behurcolt faj: olyan növény- vagy állatfaj, amely az ember nem tudatos (behurcolás) vagy tudatos (betelepítés) tevékenysége folytán vált a hazai élővilág részévé
Életközösség: egy adott területen található élőlények összessége, melyek egymással valamilyen kapcsolatban állnak
Élőhely: olyan természetes környezet, amely életteret ad az állat- és növényfajok meghatározott csoportjainak
Endemikus: bennszülött, olyan növény- vagy állatfaj, amely jelenlegi elterjedési területén alakult ki és csak ott él
Énekesmadarak: a madarak változatos hangú és színezetű csoportja; rovarevők és magevők tartoznak ide, fiókáik fészeklakók, pl. rigók, fecskék, cinegék, varjak
Faj: az élőlények olyan csoportja, amelyben az egyedek közös származásúak, lényeges tulajdonságaik megegyeznek, és egymással termékeny utódokat hoznak létre
Fartőmirigy: a madarak farktövében található mirigy, melynek zsíros váladéka vízhatlanná teszi a tollazatukat.
Fauna: egy adott területen élő állatfajok összessége
Faültetvény: jellemzően idegenhonos fafajokból vagy azok mesterséges hibridjeiből álló, szabályos hálózatban ültetett, legalább 15 éves vágás – fordulóval intenzíven kezelt erdő
Fecskepelenka: fa, fém vagy műanyag lap, amit közvetlenül a fészek alá kell felszerelni; szerepe, hogy felfogja az etető madarak és a fiókák ürülékét, így a fészek alatti terület tiszta marad
Festékanyagok: olyan vegyületek, amelyek színt kölcsönöznek egy szövetnek. Az élő szervezetekben a festékanyagoknak számos különféle feladatuk lehet (pl.: a barnásfekete melanin az állatok köztakarójában védelmet nyújt az ultraibolya sugárzás egy jó része ellen és rejtőszín kialakításában segít)
Flóra: egy adott területen élő növényfajok összessége
Gólyakosár: gólyafészek-magasító állvány; az elektromos oszlopokra épült gólyafészkek gólyakosárra helyezésével jelentősen csökken a gólyák áramütésének veszélye
Gólya Road Show: Az MME minden év júniusának közepén folytatott izgalmas madárgyűrűzési akciója, melynek célja, hogy minél több fehér gólya fiókára kerüljön – az alumíniumgyűrű mellett – olyan színes gyűrű, melynek segítségével ismételt befogás nélkül, távcsővel vagy akár szabad szemmel is azonosítani lehessen az egyedeket. Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy minél pontosabban megismerhessük a gólyák szokásait
Gyep: Gyepgazdálkodási megközelítésben gyepeknek nevezzük azokat a gyepnövényekkel benőtt területeket, amelyek természetes vagy mesterséges növényzete a takarmányozás szempontjából értékes évelő növényfajokból áll és a termése legeltetéssel vagy kaszálással hasznosítható.
Haszonállatok: szarvasmarha, sertés, juh, baromfi, kecske, ló, szamár, nyúl és méh
Idegen növény: ld. Betelepített faj
Inváziós vagy invazív faj: Olyan idegenhonos faj, melyek egy új területre, földrészre kerülve gyorsan terjed, nagy terülteket hódítva meg, kiszorítva az őshonos fajokat és közösségeket, ezáltal gazdasági, természetvédelmi vagy ember-egészségügyi károkat okoz. Pl.: parlagfű, selyemkóró, aranyvessző-fajok, fehér akác, bálványfa
Jelölt Natura 2000 terület: Olyan közösségi jelentőségű terület, amely az 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározott eljárás eredményeként különleges természetmegőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként az Európai Bizottság részére jelölésre került, és a 6. illetve a 7. számú mellékletben szerepel.
Jóváhagyott Natura 2000 terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyet az Európai Unió az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti bizottsági vagy tanácsi határozattal jóváhagyott, és a 11. illetve a 12. számú mellékletben szerepel.
Jövevény hibrid: Jövevényfajok egymással vagy őshonos fajjal alkotott, a növények őshazáján kívül létrejött hibridje. Előfordulhat, hogy a jövevény faj nem képes meghonosodni vagy nem válik özönnövénnyé, de őshonos fajokkal alkotott hibridjei elterjednek.
Jövevény növény: (idegenhonos növény, adventív növény): A vizsgált területre szándékos betelepítés (például: kínai alkörmös), akaratlan behurcolás (például: kis gombvirág) vagy spontán bevándorlás (például: olasz szerbtövis) útján bekerült nem őshonos növény.
Kárpáti-pannon bennszülöttek: A mai elterjedési terület a Kárpátokra és a Kárpát-medencére terjed ki.
Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók;
Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok: A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. B) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik.
Kiemelt közösségi jelentőségű fajok: A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. B) és a 3. B) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, és amelyek megőrzéséért a Közösség kiemelt felelősséggel tartozik.
Környezetbarát állattartás: a haszonállatok táplálékának előállításánál csökkenteni kell a növényvédőszer- és műtrágyahasználatot, tartásuk során biztosítani kell az állatoknak a szabad mozgás lehetőségét és természetes igényük kielégítését, betegségük esetén gyógynövényt vagy homeopátiás szert szabad csak használni, és nem szabad túl zsúfoltan tartani őke
Környezetbarát növénytermesztés: olyan növényfajták termesztése, amelyek jól alkalmazkodtak a helyi éghajlathoz, talajhoz; műtrágya helyett istállótrágya használata, vegyszeres gyom- és kártevőirtók használata helyett a kártevők természetes ellenségeinek védelme
Környezettudatosság: olyan magatartás, amely a növény- és állatvilággal, a környezettel kapcsolatos tájékozottságot, érzékenységet és felelősségvállalást jelent
Közösségi jelentőségű élőhelytípusok: A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. A) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel.
Közösségi jelentőségű fajok: A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. A) és a 3. A) számú mellékletében meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek.
275/2004. (X. 8.)
http://bnpi.hu/doc/natura2000.pdf
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet
http://jab.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-QJ-XML-00000A0400275KOR
http://natura.2000.hu/doc/201.korm.%20rendelettel%20modositott275.Natura%20Korm.%20rendelet.pdf
Kultúrerdők: Elegyarányát tekintve több, mint 70 %-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50 %-ban intenzíven terjedő fafajokból álló erdők, ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30 %-os elegyarányban, vagy egyáltalán nincsenek jelen.
Kultúrnövény: Hagyományos nemesítési eljárásokkal vagy génsebészeti módszerekkel módosított genetikai állományú (termesztett) növény.
Különleges madárvédelmi terület: A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. A kijelöléseknél elsődleges szempont a Madárvédelmi Irányelv I. mellékletében felsorolt ritka vagy veszélyeztetett madárfajok védelme, illetve külön figyelmet kell fordítani a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekre, az úgynevezett Ramsari-területekre. A területeknek a lehetőségekhez mérten összefüggő hálózattá kell szerveződniük. A kijelölések alapjául a legtöbb országban, így Magyarországon is a BirdLife International nemzetközi madárvédelmi szervezet által kidolgozott Fontos Madárélőhely (Important Bird Area = IBA) kritériumrendszer szolgál. Magyarországon 55 különleges madárvédelmi területet jelöltek ki, és azok a 275/2004 (X.8.) kormányrendelet hatályba lépésével a Natura 2000 hálózat részeivé váltak.
Különleges természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen közösségi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók;
Nektár: a virágok nagy többsége által termelt, a rovarok csalogatására szolgáló illatos, cukros folyadék, mely nemcsak finom, de a rovarok számára fontos tápanyagokat is tartalmaz
Niche (ejtsd: nis), ökológiai neche: ökológiai fülke. Nem térbeliséget fejez ki, hanem egy elvont fogalom: az élőlények által a környezetben, mint rendszerben elfoglalható helyet jelent. Magába foglalja mindazokat a környezeti feltételeket, élőhelyi jellemzőket, erőforrásokat, melyek egy populáció fennmaradásához nélkülözhetetlenek. Egy niche-t tartósan csak egy populáció tölthet be. A kevéssé versenyképes populáció előbb vagy utóbb kiszorul a társulásból (pl. honos faj és az azonos niche-t betöltő agresszív idegenhonos faj versengése)
Ökológia: A szó jelentése: oikosz (görög) = lakás, ház, háztartás, logosz (görög) = tudomány (Ernst Haeckel 1866). A biológia egyed feletti (szupraindividuális) szerveződési szintekkel foglalkozó ága. Élőlény-központú tudomány, amely az élőlények és a környezet kapcsolatait, kölcsönhatás-rendszereit vizsgálja. Vizsgálati alapegysége a populáció. (Juhász-Nagy Pál: Az egyed feletti szinteken megfigyelhető jelenségek okaival foglalkozó tudomány.)
Őshonos faj: olyan állat- vagy növényfaj, mely az elterjedési területén emberi beavatkozás (behurcolás vagy betelepítés) nélkül fordul elő Pete: az ízeltlábúak és a kétéltűek tojása
Őshonos faj: Azok a fajok (vagy nagyobb csoportok), amelyek az utolsó klímaváltozás (Bükk I. kor vége, i.e. 800) óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában, illetve annak egy adott tájegységében természetesen (nem behurcolás vagy betelepítés révén) előfordultak vagy előfordulnak, s a rájuk jellemző termőhelyeken (társulásokban) találhatók meg (máshol tájidegen, társulásidegen, termőhelyidegen).
Pannon bennszülöttek: A mai elterjedési terület a Kárpát-medencére terjed ki.
Populáció: egy faj tényleges szaporodási kapcsolatban álló egyedeinek összessége
Refúgium: Olyan terület, ahol a reliktum faj, vagy élőlénycsoport a megváltozott éghajlati viszonyok ellenére folyamatosan fenn tud maradni, mikro- vagy mezoklímájuk, valamint termőhelyi viszonyaik a faj számára korábban kedvező időszakra jellemző éghajlati és talajtani feltételekre hasonlít (például: víznyelő tőzegmohaláp, északi kitettségű sziklagyep, szurdokerdő, hőforrás, láp láperdő).
Reliktum (maradvány): Azon fajok, élőlénycsoportok, melyek a földtörténet valamely korszakában gyakoribbak voltak, a megváltozott makroklíma miatt visszaszorulóban vagy kihalófélben vannak.
Sárgyűjtő hely: a fecskék fészkük építéséhez sarat gyűjtenek április elejétől május közepéig, ezért célszerű számukra olyan csupasz földfelületet biztosítani, amit néhány naponta vízzel fellocsolunk annyira, hogy az saras, tocsogós legyen
Tápláléklánc: egy adott terület élőlényei közötti táplálkozási kapcsolatok egymásra épülő sorozata, pl. tölgylevél, hernyó, cinege, héja
Tarvágás: Összefüggő területen történt fakitermelés. Engedélyezett nagysága általában 5-20 ha, mely függ a talajszerkezettől, a domborzattól és egyéb szempontoktól. Bizonyos esetekben kisebb, vagy nem engedélyezett.
Tavaszi madárles program: Európa országaiban minden év tavaszán öt madárfaj (fehér gólya, kakukk, gyurgyalag, füsti fecske, sarlósfecske) első előfordulásának feltöltésével a madarak vonulásának jellegzetességeit, azok változását követhetjük nyomon. További információ: www.springalive.net
Természetes élőhely: olyan terület, melynek növénytakarója természetes
Természetes erdő: Az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételét, szerkezetét és dinamikáját mutató erdők, ahol a faállomány természetes úton magról – illetve a természetes körülmények között sarjról is szaporodó őshonos fafajok esetében emberi beavatkozás nélkül sarjról – jött létre, és ahol idegenhonos, erdészeti tájidegen fafaj csak szálanként fordul elő és intenzíven terjedő fafaj nincs jelen.
Természetes növényzet: az adott terület éghajlatának hatására, emberi beavatkozás nélkül kialakuló növények együttese. Magyarország eredeti természetes növénytakarója az erdő és az erdőspuszta
Természetkímélő gazdálkodás: természeti értékekben gazdag gyepek kezelése; úgy kaszálnak, legeltetnek és trágyáznak rajtuk, hogy ne károsítsák az ott élő állatokat és növényeket
Természetközeli állapot: olyan területre jellemző, amelyre az ember csak kis mértékben hatott, és amely emberi beavatkozás nélkül is fennmarad.
Természetszerű erdő: Az adott termőhelyen a bolygatatlan erdők természetes összetételéhez, szerkezetéhez hasonló, természetes úton létrejött vagy mesterséges úton létrehozott és fenntartott erdők, ahol az idegenhonos és az erdészeti tájidegen afaj(ok) elegyaránya nem több 20 %-nál, intenzíven terjedő fafaj pedig legfeljebb csak szálanként fordul elő.
Természetvédelmi őr: a nemzeti parkok szolgálatában álló személy; feladata a védett természeti területek és értékek megóvása, őrzése, károsításának megelőzése; munkáját egyenruha, szolgálati igazolvány és jelvény, szolgálati maroklőfegyver és más technikai eszközök segítik
Termik: a környező levegőhöz képest melegebb és ezért emelkedő légtömeg; a nagyobb szárnyú madarak ezt használják emelkedésükhöz, pl. gólyák, sasok
Territoriális viselkedés: a territórium kijelölésére és megvédésére irányuló tevékenységek, például: területjelzés akusztikus (éneklő madár, ordító oroszlán), vizuális (túzok dürgő testtartása, paradicsommadár tánca) és kémiai (ragadozók vizelete, e célra szolgáló mirigyek váladéka) jelekkel
Territórium: szaporodás vagy táplálékszerzés céljából egy egyed, pár, vagy közösség által fenntartott és őrzött terület
Többfunkciós területhasználat: egy terület olyan használata, hogy az nemcsak élelmet termeljen, hanem közben óvja a környező tájat és megfelelő körülményeket biztosít a környező falvak, illetve az ott lakó, a mezőgazdaságban dolgozó embereknek is
Ultrahang: az éjszakai életmódot folytató denevérek tájékozódási rendszere; az állatok magas frekvenciájú hangokat adnak ki, melyek visszaverődnek a környező tárgyakról, ezt érzékelik a fülükkel
Vegetáció: növényzet
Vegyszer: a kémiában használt vagy kémiai eljárással létrehozott anyag; a vegyszerek ártalmasak lehetnek az egészségre
Vonulás: olyan ismétlődő, a fészkelőterületről a telelőterületre (és vissza) irányuló, szabályozott mozgás, amely lehetővé teszi, hogy a változó környezeti feltételeknek megfelelően életben maradjon, illetve szaporodjon az adott állat
Vörös alga: különböző festékanyagokat tartalmazó, egyszerű felépítésű élőlények – a flamingók tolla ezek elfogyasztásával kap rózsaszínű árnyalatot